FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS

Igényelheti az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, aki

• autista, vagy
• látási,
• hallási,
• értelmi,
• mozgásszervi, vagy
• halmozottan fogyatékos.

Érdemes megjegyezni, hogy vakok személyi járadéka és fogyatékossági támogatás, vagy fogyatékossági támogatás és emelt összegű családi pótlék egyidőben nem állapítható meg.
A fogyatékossági támogatást a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál lehet igényelni, a szükséges orvosi dokumentációkat a háziorvosnál kell beszerezni.
Fontos tudnivaló: nem minősül jövedelemnek sem a vakok személyi járadéka, sem a fogyatékossági támogatás

MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK

Magasabb összegű családi pótlékra jogosult az, aki tartósan beteg, illetve fogyatékos személy gondozását biztosítja.

Az igényt a lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál kell benyújtani, vagy az igénylő munkahelyén, ha van családtámogatási kifizetőhely.

A kérelemhez csatolni kell az „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről „ elnevezésű nyomtatványt, melyet  a gyermekklinika, gyermekkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa ad ki.

A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa, illetőleg a gyermeket ellátó szakorvosnak kellene a szülők figyelmét felhívni a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére, de a szülő is kezdeményezheti annak megállapítását.

Érdemes szólni arról is, hogy a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy saját jogát is jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha már kiskorúsága idején is magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak részére.

KÖZGYÓGYELLÁTÁS

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, fizioterápiás kezelésekre.

Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult:

• a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó gyermek
• a rendszeres szociális segélyben részesülő egszségkárosodott
• pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott
• a központi szociális segélyben részesülő
• a rokkantsági járadékos
• I., II. csoportú rokkant
• magasabb összegű családi pótlékban részesülő

Méltányossági alapon közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg az önkormányzatok helyi rendeletében meghatározottak szerint.

Az igénylés rendje:

• formanyomtatványt kell beszerezni az illetékes  hivatalban
• csatolni kell a háziorvos igazolását
• és attól függően, hogy milyen címen jogosult az ellátásra, az arról szóló igazolást,  pld. magasabb összegű családi pótlék esetében az orvosi jogosultságról szóló papír, valamint a igazolást a családi pótlék összegéről

A jogosultságot a jegyző állapítja meg egy év időtartamra, a gyógyszerkeret összege a MEP igazolás alapján kerül meghatározásra.

PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY

Parkolási igazolványra jogosult

• súlyos mozgáskorlátozott,
• látási,
• értelmi,
• mozgásszervi fogyatékos, illetve autista.

Az igényléshez csatolni kell

• háziorvos által kiállított szakvéleményt, mely szerint közlekedőképességének vizsgálata során pontjainak száma 7 vagy annál több,
• látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista személynek az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleményét a súlyos fogyatékosság minősítéséről.

Az igényt formanyomtatványon a lakóhely szerint illetékes okmányirodánál kell benyújtani, ahol szükséges a személyes megjelenés is az igazolványkép miatt.

Az igazolvány érvényességének időtartama megegyezik az orvosi szakvélemény érvényességének időtartamával.
Ha a jogosult állapota végleges, akkor 5 éves időtartamra állítják ki az igazolványt, és további 5 évvel újabb szakvélemény bemutatása nélkül meghosszabbítják.


UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK

90 %-os os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult:

• a fogyatékosok nevelési-oktatási intézményébe esetenként bejáró diák,
• egy kisérő (szülő vagy megbízottja) az intézmény és a gyermek lakhelye közötti utazás során, ha az intézmény igazolása szerint szükség van kíséretre.

VEZETÉKES TELEFON ELŐFIZETÉSI DÍJÁBÓL KEDVEZMÉNY

Támogatásra jogosultak, akik egyéni előfizetők és

• fogyatékossági támogatásban,
• magasabb összegű családi pótlékban,
• rendszeres szociális segélyben,
• időskorúak járadékában, vagy
• alanyi jogon ápolási díjban részesülnek.

A támogatás összege havonta 1.000,-Ft, amit a szolgáltatónál kell kérelmezni, melyhez csatolni kell a jogosultságot igazoló határozat másolatát.

GÉPJÁRMŰADÓ KEDVEZMÉNY

A súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármű mentes a gépjárműadó megfizetése alól.
A bejelentést a helyi önkormányzat adóügyekkel foglalkozó osztályán kell megtenni. A személy szállítására elsősorban az a személyszállító gépjármű szolgál, amely az adóalany tulajdonában van. Ha nincs, akkor közeli hozzátartozójának, mint adóalanynak a tulajdonában álló gépjárművet lehet ilyennek tekinteni.

ÁPOLÁSI DÍJ

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Az eljárás az ügyfél kérelmére indul. Az ápolási díjról az ápolást végző személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete dönt.

   Ápolási díjra jogosult hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa.

Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

Méltányosságból annak a hozzátartozónak állapítható meg ápolási díj, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, aki állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.

Csatolandó mellékletek:

• a háziorvos igazolása arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul,
• a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről a munkáltatói igazolás, ill. a rendszeres pénzellátás megszüntetését bizonyító okirat,
• magánnyugdíjpénztári tagságról okirat,
• közös háztartásban élők jövedelemigazolásai,
• iskolás ápolt esetében iskolai igazolás.

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni a személyi adatokat igazoló okmányt, adóazonosító jelet, TAJ számot tartalmazó hatósági bizonyítványt.

KÖZLEKEDÉSI TÁMOGATÁS

A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása.
Súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött és a járás, terhelhetőség és tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több.

A támogatás annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg:

• akinek a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg,
• aki fogyatékossági támogatásban nem részesül.

A közlekedési támogatás alapösszegének mértéke: 7000 Ft/év, ami magasabb, ha a kérelmező tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, ill. saját háztartásában kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

A támogatás iránti kérelem a tárgyév április 30-ig nyújtható be,
  csatolandó mellékletek:

• a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló I. fokú orvosi szakvélemény, amit a háziorvos, vagy beutalása alapján szakorvos állít ki (azoknak, akik már részesültek támogatásban és állapotuk végleges, új szakvéleményt nem kell beszerezniük)
• a kérelmező és a vele közös háztartásban élők elmúlt évi nettó jövedelmére vonatkozó igazolások (nyugdíjasok a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév január hónapban kiküldött, az elmúlt évben kifizetett nyugdíj összegére vonatkozó igazolást csatolják).

A fenti határidőt követően akkor nyújtható be a kérelem, ha a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be.


RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYRE VALÓ JOGOSULTSÁG

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg annak a gyermeket nevelő családnak, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 130 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében pedig a nyugdíjminimum 140%-át.
A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap havi átlagát kell figyelembe venni.
A kérelemhez szükséges dokumentumok:

• személyi igazolvány, lakcím igazolvány,
• 3 havi nettó átlagkeresetről, illetve minden más egyéb jövedelemről (munkabér, családi pótlék, GYES, gyermektartásdíj, nyugdíjszerű ellátás, árvaellátás, alkalmi munka stb.) szóló igazolás, nyilatkozat,
• őstermelő esetén az őstermelői igazolvány betétlapjának másolata,
• külön élő szülők esetén a gyermek elhelyezése, vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozat,
• a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos nagykorú gyermek esetén egészségi állapotára vonatkozó igazolás,
• középfokú oktatási intézményben, főiskolán, egyetemen tanuló gyermek iskolalátogatási igazolása.

A kérelem beadásakor ki kell tölteni a vagyonnyilatkozatot.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása jogosít:

• a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
• az egyszeri támogatásnak, valamint
• az egyéb kedvezményeknek (pl. tankönyvtámogatásnak) az igénybevételére.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi  XXXI. törvény rendelkezik a térítési díjak esetén biztosítható kedvezményekről.

Ennek megfelelően 100 %-os kedvezményt, vagyis ingyenes étkeztetést kell biztosítani annak

• akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították és bölcsődés, óvodás, vagy általános iskola 1-4. osztályos tanulója.

50 %-os térítési díj kedvezményre jogosult

• akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították és általános iskola felső tagozatos, vagy középiskolai tanuló,
• 3 vagy több gyermekes családban él,
• tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, aki után a szülő emelt összegű családi pótlékban részesül.

RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető az a gyermeket nevelő, gondozó család, amely létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, illetve időszakosan létfenntartási gondokkal küzd.
Ilyenek pl.: krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés, nagyobb összegű váratlan vagy tervezhető, valamint önhibán kívüli kiadások (tüzelővásárlás, beiskolázás, elemi károsultság, baleset stb.)
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható elsősorban:

• átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére,
• a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés elősegítésére,
• beiskolázásra, elsősorban akkor, ha a gyermek nem részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban,
• élelmiszerre,
• ruhaneműre,
• gyógyszerre, elsősorban akkor, ha közgyógyellátási igazolvány kiadására nem jogosult,
• gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére, elsősorban akkor, ha a gyermek nem részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban.

Az önkormányzatok esetében mindig helyi rendelet szabályozza, hogy kik jogosultak rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.  A támogatás Szentes városban akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 %-kal növelt összegét.

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

• személyi igazolvány, lakcím igazolvány,
• 3 havi nettó átlagkeresetről, illetve minden egyéb jövedelemről (munkabér, családi pótlék, GYES, gyermektartás, nyugdíjszerű ellátás, árvaellátás, alkalmi munka stb.) szóló igazolás, nyilatkozat,
• őstermelő esetén az őstermelői igazolvány betétlapjának másolata,
• étkezési térítési díj esetében az oktatási intézmény javaslata,
• gyógyszersegély esetén a gyógyszertár igazolása a gyógyszerköltségről.

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS

A lakásfenntartási támogatás adható annak a családnak vagy egyedül élő személynek, aki az önkormányzat  helyi rendeletében meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik.

A támogatás fajtái:

• Normatív: Az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.
• Méltányos: Az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200%-át, és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30%-át.

A támogatás formája lehet:

• pénzbeli és
• természetbeni juttatás.

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

• személyi igazolvány, lakcím igazolvány,
• jövedelemigazolások (3 havi átlagkeresetről),
• minden más egyéb jövedelemről nyilatkozat,
• lakásfenntartással kapcsolatos kiadásokról szóló közüzemi igazolások (víz, villany, gáz, pénzintézeti tartozás, szemétszállítási díj, közös költség, albérleti szerződés),
• lakás alapterületét hitelesen igazoló bizonylatok (tulajdoni lap, adásvételi szerződés, használatba vételi engedély).

A lakásfenntartási támogatás időtartama 1 év, amit lejárat után újra lehet igényelni. A méltányossági lakásfenntartási támogatás szabályait az önkormányzatok saját helyi rendeleteikben határozzák meg.

GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY

Gyesre jogosult a szülő a

• saját háztartásában nevelt gyermek 2. életévének betöltéséig
• ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének végéig.

A gyes összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén a kétszeresével.
Az ellátás folyósításának időtartama nyugdíjjárulék levonása mellett, szolgálati időnek számít.

A gyesben részesülő szülő a gyermek egyéves koráig keresőtevékenységet nem folytathat.

A gyes folyósítása alatt a gyermeket egy éves kora előtt nem lehet elhelyezni intézményben. A gyermek egy éves kora után azonban időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető intézményben, figyelemmel a 2006. január 1-jei törvényi szabályozásra, mely szerint gyes mellett a gyermek 1 éves korának betöltése után akár napi 8 órás munkát is lehet vállalni.

2006. január 1-jétől a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tíz éves koráig folyósítható a gyes. Az ellátást ezután még méltányosságból sem lehet a továbbiakban megállapítani.

Ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, állandó gondozásra, felügyeletre szorul, a szülő a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti az ápolási díj megállapítását.


Gyermeknevelési támogatás (gyet, főállású anyaság)

A gyermeknevelési támogatást az a szülő kérheti, aki saját háztartásában három, vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár.

A jogosultság független az előzetes biztosítási időtől, illetve a család jövedelmi, vagyoni helyzetétől.

A támogatás havi összege azonos a mindenkori nyugdíjminimummal, melyből 8,5 % nyugdíjjárulék kerül levonásra, az ellátás időtartama szolgálati időnek minősül.

A támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál kell benyújtani, az előírt formanyomtatványon.

A támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti.

Gyet mellett a gyermek napi 5 órás intézményi elhelyezésben vehet részt.

A gyet mellett a szülő kereső tevékenységet folytathat, de az nem haladhatja meg a napi 4 órát. Időbeli korlátozás nélkül is lehet dolgozni, de csak abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik.

utolsó frissítés 2010.május 31.
újabb változások várhatók!